23. fejezet: Mióta sem hívtál így?

De inkább zuhanyozni kezdtünk. Amikor kész lettünk megtörölköztünk, felöltöztünk majd bementünk a szobába. C.A.P lefeküdt az ágyba én pedig kiterítettem a törölközőinket. Végül én is befeküdtem az ágyba. Odabújtam hozzá majd a fejemet a mellkasára tettem.
-Jó éjt Bangie! –mondtam majd az arcára néztem.
-Úristen.... –vigyorgott. –Mióta sem hívtál így?
-Csak 5-6 éve. –mondtam. –De nekem úgy tetszik ez a beceneved.
-Nekem is. Csak mert te adtad. –mosolygott majd megcsókolt.
-Jó éjt édesem! –mondtam majd megcsókoltam.
-Jó éjt kicsim! –mondta majd magához húzott és simogatni kezdte a hátamat amíg el nem aludtam. Egyszer csak olyan volt mintha felkeltem volna. De nem csak annyira álmodtam.

-Kicsim figyelj! Olyan régóta vagyunk együtt és még a gyerekünk is összetart. Mi lenne ha összeházasodnánk? –kérdezte C.A.P.
-Ez most komoly? –kérdeztem.
-Halálosan. Szeretlek és a gyerekünket is szeretem. Nem akarlak titeket újra elveszteni. –mondta majd megcsókolt.
-Hát.... Nem is tudom.... Figyelj C.A.P én annyira nem szeretlek téged, hogy összeházasodjunk. Sőt nem is szeretlek egyáltalán. –mondtam. Láttam C.A.P arcán, hogy nagyon összetört.
-Ezt eddig miért nem mondtad el? Ezért baszki megvehettem ezt a rohadt gyűrűt. –mondta majd földhöz vágta a kis dobozt ami a kezében volt.
-Sajnálom.... –mondtam.
-Ezzel igazán sokra megyek.... –mondta majd elment és becsapta maga mögött a bejárati ajtót.
-Mami, mami mi a baj van? –kérdezte Min.
-Kicsim menj fel a szobádba. –mondtam.
-Jó. –mondta. Min felment a szobájába én pedig letérdeltem a földre és felvettem a kis dobozt majd sírni kezdtem. Felhívtam C.A.Pet és az üzenet rögzítője jött be.
„-Figyelj C.A.P meg kell beszélnünk a dolgokat. Nem akarom, hogy ez így legyen.” –hagytam neki üzenetet. Órákat ültem a nappaliba majd felmentem a szobámba és a fürdőbe vettem az irányt. Elkezdtem engedni a kádba a vizet. Amikor beszálltam csengetett valaki. Nem foglalkoztam vele. Egyszer csak valaki bejött a fürdőbe. A gőz felhőben alig láttam ki is az. De amikor közelebb jött akkor láttam, hogy C.A.P az.
-Miért akarsz velem beszélni? –kérdezte komoran.
-Figyelj én annyira sajnálom nem akartalak megbántani. Csak egy kicsit megakartalak viccelni. Tudom rosszul sikerült de nagyon szégyellem magam és.... –kezdtem.
-Leszel a feleségem? –kérdezte.
-Igen leszek. –mondtam mosolyogva. C.A.P felhúzta az ujjamra a csodálatos gyűrűt én pedig egyből berántottam a vízbe. Nem érdekelt, hogy volt rajta ruha. Belehúztam a vízbe és elkezdtem csókolgatni ajkait és nyakát......