-Kicsim. Keljel fel! –keltegetett C.A.P.
-Mi az? –dörzsölgettem szemeimet, mint egy kis gyerek majd nagy szemekkel pislogtam rá.
-Jó reggelt! –mondta mosolyogva majd megcsókolt.
-Jó reggelt! –mosolyogtam.
-De jó kedved van. –mondta.
-Olyan szépet álmodtam. Meg, hogy te keltettél fel.... –mosolyogtam majd megcsókoltam.
-Egyél! Amíg ki nem hűl! –mondta majd elém tett egy tálcát amin a kedvenc reggelim volt. Rántotta, egy pohár narancs lé, gumicukor és egy száll rózsa.
-Hmm.... Nagyon jól néz ki. De te már ettél? –kérdeztem.
-Igen már Minnel ettünk. Vele csináltam meg a reggelidet. –mosolygott.
-Gondolom milyen nagy segítség volt. –mondtam mosolyogva. Elkezdtem kajálni. De mivel nagyon éhes voltam hamar megettem mindent.
-És mit álmodtál? –bújt be az ágyba.
-Ohh nagyon szépet. Először is meg akartad kérni a kezemet de én azt mondtam, hogy nem szeretlek. Te elmentél, én sírtam egy ideig, elmentem fürödni, csengettek és aztán már te jöttél be a fürdőbe. Elkezdtem mondani, hogy nagyon sajnálom meg minden erre fel te újra megkérdezted, hogy.... –mondtam.
-Leszel a feleségem? –vágott bele a mondandómba. Megfordult majd elővett valamit az éjjeli szekrényből. Én addig félre tettem a tálcát és betakaróztam.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése