38. fejezet: Hűségek leszek hozzá!

Teltek a napok, hetek hónap és az évek. Rinie már kezd egyre jobban hasonlítani az édesanyjára. Már beletörődtem, hogy nincs velünk de tudom, hogy jó helyen van és vigyáz a kis családjára. Esténként sokszor eszembe jut és néha azt érzem mintha mellettem lenne. Nagyon hiányzik! Soha az életbe nem fogok új barátnőt, menyasszony vagy feleséget keresni magamnak. Mindig is ő volt és lesz az igazi. Nincs még egy olyan nő, mint ő volt. A gyűrűmet nem vettem le az ujjamról. Hagy higgyék azt, hogy feleségem van. Hűséges leszek hozzá! Boldogok voltunk....
                                                     ~The End!~

37. fejezet: Gyorsan eltelt idő

Az idő egyre gyorsabban és gyorsabban telt. A hasam már nagyon nagy mintha ikreim lennének. De azt mondta az orvos, hogy ez tök normális. Ha az orvos mondja akkor hiszek neki. A fotósom mostanában, hogy nagy a pocakom egyre többször hív. Viszont ekkor még C.A.Pnek is ott kell lennie. Néha még Min is jön. Sok családi képet csinált és még sok-sok kismama képet. Már csak napjaim vannak és hamarosan megszületik Min kishúga. Egy nap erős fájásokra keltem fel. Bangie már egyből tudta mit kell tennie. Hívta a mentőt utána pedig Kimet az unokatesómat. Bangie velem jött a kórházba és velem volt egész idő alatt. Néha még rosszabbul nézett ki, mint én. Viszont a végén az erőlködéstől elpattant egy ér az agyamban ezek után se kép, se hang. Minden megszűnt létezni. Bangiet egyből kiküldték a szülőszobából. Engem pedig próbáltak visszahozni de már nem sikerült....

~C.A.P szemszöge~
Amikor megpillantottam a kislányomat könnyek csordultak ki szemeimből. Alig tudom elhinni, hogy a második gyerekem ettől a gyönyörű nőtől. Viszont az örömöm nem tartott sokáig. Amint kiküldtek a szülőszobából tudtam, hogy baj van. Nem akartam ki menni. Megígértem neki, hogy mindig vele leszek. Kiküldtek a folyosóra. Nem is ültem le csak fel-alá járkáltam idegességemben. 1 óra múlva kijött egy orvos.
-Kérem mondja, hogy jól van és semmi baja! –mondtam.
-Sajnálom! Már nem tudtuk megmenteni. –mondta az orvos halál komolyan. Nem akartam elhinni. Aztán könnybe lábadt a szemem.
-Nem! Ő nem halhat meg! –kiáltottam. Leültem az egyik székre majd sírni kezdtem. Az orvos magamra hagyott. Csak pár nővér volt a folyosón. Nem! Nem lehet igaz! Ő nem.... ő nem halhat meg! Most az egyszer vagyok vele szűlés közben és most nem éli túl. Kellett nekem eljönnöm! Boldogok voltunk addig a pillanatig. Ha az a baj nem történik meg gyermekeim anyja és az én kis menyasszonyom még mindig élne!

36. fejezet: Szeretlek!

-Jó. Szeretlek! –csókoltam meg.
-Én is kicsim. –ölelt magához.
-Jó éjszakát! –szívtam be tüsfürdője illatát.
-Jó éjt! –puszilta meg hajamat. Pár perc múlva el is aludtam. Másnap felkeltünk majd Mint elvittük Kimhez. Mi pedig elmentünk az orvoshoz. Bangie minden egyes kérdését feltette. Amikor haza értünk C.A.P elment Minért. Amikor pedig haza értek kész lett az ebéd. Megebédeltünk majd közöltük Minnel, hogy lesz egy kis tesója. Először ellenkezett de kis vőlegényem valahogy megbeszélte vele. Aztán Min elment fürödni. C.A.P pedig engem boldogított a konyhában.
-Bangie.... –szóltam rá.
-Most mi az? Csak a fenekedet simogattam. –mosolygott.
-Tudod, hogy én hogyan szoktam rá reagálni. –töröltem meg a kezemet.
-Kérlek világosíts fel. –csókol meg.
-Menjünk zuhanyozni. Fáradt vagyok.... –mondtam.
-Jól van. –mondta majd lefektettünk Mint az ágyába aztán pedig elmentünk zuhanyozni. Amint kész lettünk lefeküdtünk az ágyba. Egy kicsit még összebújva tévéztünk majd én elaludtam.

35. fejezet: Na ne sírj

-Miért sírsz? –törölte le könnyeimet. Arcomat mellkasába temettem és így sírtam tovább. –Na ne sírj. Szeretlek és tudom, hogy te is viszont. Azt is tudom, hogy nem csalnál meg. Ennyiért ne sírj már.
-Nem azért sírok. –szipogtam.
-Akkor? –értetlenkedett. Megfogtam a kezét és a hasamra tettem. –Te mit csinálsz?
-Már.... másfél hónapja.... terhes vagyok és.... te vagy az.... apa. –szipogtam.
-Micsoda? Újra apa vagyok? –kérdezte ledöbbenve.
-Igen. –mondtam.
-Ez szuper! –ölelt magához.
-Tényleg örülsz neki? Vagy csak mert már terhes vagyok és egyáltalán nem akartad. –mondtam.
-Tényleg örülök neki! –emelte fel fejem.
-Szeretnéd megtartani? –kérdeztem.
-Még szép, hogy igen. Ha már Minnél nem tudtam ott lenni a kezdetektől fogva most szeretnék. Mindent megfogtok kapni. –csókolt meg.
-De Min ne legyen elhanygolva jó? Ha meg fog születni a gyerek akkor én vele fogok foglalkozni a legtöbbet, de te ne hanyagold el azért Mint. Majd én is próbálok ugyanúgy foglalkozni vele. –mondtam.
-Jó nem fogom elhanyagolni. De téged sem. –csókolt meg újra.
-Holnap megyek az orvoshoz és megmondom neki megtartjuk a babát és neked is jönnöd kellene. –mondtam. –Ha van valami kérdésed akkor azt felteszed. Meg el is kísérhetnél.
-Jól van megyek veled. Csak megint elvisszük Mint az unokatesódhoz jó? –kérdezte.

34. fejezet: Gondolkodtam...

Nem aludtam el hiába is szorítottam össze szemeimet. Fojton a baba járt a fejembe. Hogy mondjam el C.A.Pnek? Na és Minnek? Lesz egy kis tesója. Fogalmam sincs....
-Bangie.... –fordultam felé.
-Hmm? –hallottam dünnyögő hangját.
-Gondolkodtam ezen az egészen. –mondtam.
-Micsodán? –fordult az oldalára.
-Tényleg csak vicceltél. Én fújtam fel ezt az egészet. Sajnálom! –mondtam.
-Semmi baj. Egyébként  nekem se kellene ilyennel viccelem. Szóval én is sajnálom! –fogta meg a kezem. –De mostanában mindent úgy felfújsz.
-Tudom. –kezdtem el könnyezni. –Ennek van oka is.
-És elmondod vagy nekem kell kihúznom belőled? –húzott magához.
-Bangie.... –szipogtam.

33. fejezet: Utállak mami!

Lementem és bementem a nappaliba. Min és C.A.P még mindig beszélgettek közben mesét néztek.
-Min ideje lenne megfürödni. –mondtam.
-De mami.... Hagy beszélgessek még papival. –kérlelt.
-Nem! Majd beszélsz vele utána. Nem fog elmenni. –mondtam.
-De mami.... –kezdett el hisztizni.
-Min nem! Nyomás fürödni! –mondtam.
-Utállak mami! –szaladt a szobájába.
-Szuper! Már a gyerek is utál! –mentem utána.
-Héé kicsim.... –fogta meg C.A.P a kezem. –Mi a baj van? –kérdezte értetlenül. Nem válaszoltam semmit csak Min után mentem. Bocsánatot kértem tőle majd elment fürödni. Kész lett majd ágyba dugtam. Adtam neki egy puszit majd átmentem a szobámba. Befeküdtem az ágyba majd hátat fordítottam az ajtónak. Hallottam, hogy C.A.P bejön majd elmegy zuhanyozni. Fél óra múlva kész is lett. Kiterítette a törölközőjét majd bebújt az ágyba. Lekapcsolta az éjjeli lámpát és a hátára fordult.

32. fejezet: Csak vicceltem....

-Mi? Te normális vagy? –kérdeztem vissza.
-Na jó. Csak vicceltem. –mosolygott. –Mi a baj van?
-Ez egyáltalán nem volt vicces Bang MinSoo. –mondtam majd eltoltam magamtól.
-Csak vicceltem. –mondta.
-De akkor sem volt vicces. –mondtam idegesen. –Otthon leszek. Minért majd menj érte!
-De kicsim.... –kezdte de én ott hagytam őket. Haza siettem majd csináltam valami késői ebédet. 1 óra múlva már C.A.P és Min is otthon voltak és a nappaliban beszélgettek miközben én mosogattam. Amint kész lettem egyből felmentem a szobába és elindultam fürdeni. Egy kicsit hosszúra sikeredett mert amikor bementem még csak délután 3 óra volt. Amikor pedig kijöttem már fél 5 volt. Másfél óráig voltam bent. Az szuper! Kiterítettem a törölközőmet majd megcsörrent a telefonom. A legjobb barátnőm volt az. Skype-oltunk és az idő közben csak telt és telt. Amikor elment a barátnőm már este 8 óra volt.

31. fejezet: Kérem várjon!

-Kérem várjon! Terhes vagyok? Mióta? –kérdeztem értetlenül.
-Másfél hónapja. De most az a legfontosabb kérdés, hogy megszeretné-e tartani? –kérdezte.
-Ezt megbeszélhetem a barátommal? –kérdeztem.
-Persze. Csak minél hamarabb döntsék el. Most ha gondolja haza is mehet. –mondta majd kiment. Még egy kicsit gondolkodtam majd kikeltem az ágyból. Átöltöztem a ruhámba majd elindultam haza. Hogy fogom elmondani C.A.Pnek? Basszus.... Mikor haza értem nem volt otthon senki. Biztos Bangienak megint mennie kellett próbára. Bementem a nappaliba és találtam egy cetlit. „Kicsim sajnálom, hogy csak most tudok szólni de fellésre kellett mennem. A többi információ a hátulján van. Csók C.A.P.”. Megfordítottam a levelet majd láttam, hogy nem messze van a fellépésük. Gyorsan felkaptam a kabátomat majd elindultam. Amikor odaértem pont végeztek. Beosontam hátul mivel nincs jegyem majd bementem az öltözőjükbe. C.A.P és a srácok nem soká jöttek is.
-Kicsim. Hát te? –kérdezte.
-El kell mondanom valamit. –mondtam.
-Akkor mi most menjünk ki? –kérdezte L.Joe.
-Maradhattok nyugodtan. –mondtam. C.A.P odajött hozzám majd mélyen a szemembe nézett.
-Ugye nem arról van szó, hogy megcsaltál? –kérdezte.

30. fejezet: Megyek....

Reggel amikor felkeltünk még egy kicsit édes csókokkal halmoztuk el egymást. Néha beleharaptam C.A.P fülébe, nyakába, kezébe és arcába. Ő ezen csak nevetett.
-Most megyek csinálok valami reggelit mielőtt Min felkelne. –mondtam.
-Segítek! –mosolygott majd kikeltünk az ágyból. Felvettük köntöseinket majd lementünk a konyhába és csináltunk pár szendvicset.
-Megterítek addig te felkeltenéd Mint? –kérdeztem.
-Mi lenne ha együtt keltenénk fel? –kérdezett vissza. Megterítettünk majd felmentünk Min szobájába és felkeltettünk édesen szunyókáló fiúnkat. Felkelt majd C.A.P kezeibe kapta és lementünk reggelizni.

*Másfél hónappal később*
Már hetek óta hányingerem fogalmam sincs miért. Az orvoshoz még nem volt időm elmenni. De egy nap amikor a fotózáson voltam elájultam. Minah a fotós egyből bevitt a kórházba. Itt kivizsgáltak majd kaptam egy egyáltalán nem várt hírt.
-Kisasszony ön várandós. Gratulálok! –mosolygott az orvos.

29. fejezet: Nem akartalak megbántani....

-Oh.... Most is van ám meglepetésem. –vigyorgott majd megcsókolt. Keze a takaró alatt fenekemre tévedt.
-Nee.... Min itthon van és alszik. Nem akarom felkelteni, ne hallja meg mit csinálnak a szülei. –mondtam.
-Csendesek leszünk! –vigyorgott még mindig.
-Én nem tudok csendben lenni szex közben. –toltam el.
-Akkor most 2 hétig nem lesz semmi mert Minnek az oviban téli szünet van? –kérdezte.
-Nem tudom.... –fordultam a másik oldalamra.
-De kicsim.... nem akartalak megbántani.... –bújt oda hozzám.
-Nem bántottál meg. Igazad van. Nem foglak elhanyagolni 2 hétig, majd megoldjuk. –mondtam.
-Szeretlek! –súgta a fülembe.
-Én is szeretlek Bangie! –fordultam vissza.
-Együtt majd megoldjuk. –mondta.
-Jó de most aludjunk. –mondtam. C.A.P a hátára feküdt én pedig a mellkasára tettem fejemet és hamar el is nyomott az álmosság.

28. fejezet: Nincsen semmi baj

-Édesem fent vagy még –kérdeztem.
-Aha.... –válaszolt.
-Bangie.... Gondolkodtam.... –mondtam.
-Micsodán? –kérdezte.
-Te mikor szeretnéd megtartani az esküvőt? –fordultam felé. Elmosolyodott majd magához húzott.
-Egy csodálatos nyári napon, Hawaii-n a tengerparton. –nevetett.
-Hülye.... –ütöttem meg gyengéden a mellkasát.
-De most na.... Te, hogy szeretnéd? –kérdezte lágyan.
-Nyáron szeretném, nem akarok nagy esküvőt. Inkább csak a családtagokat. –mondtam.
-Nekem mindegy, csak legyen esküvőnk és, hogy szeresd tökéletes férjed, aki imád téged és, aki akar tőled még egy gyereket. –mosolygott.
-Bangie.... El kell mondanom valamit. –mondtam.
-Mi a baj van kicsim? –kérdezte aggódva.
-Nincsen semmi baj. –kezdtem. –Csak nem vettem neked ajándékot Karácsonyra.
-Oh.... Hát semmi baj. –mondta majd magához húzott és átölelt. –Én viszont vettem neked, de majd a megfelelő alkalomkor kapod meg.
-Nekem nem kell ajándék. Elég vagy te. Folyton rejtegetsz meglepetéseket. –mondtam.

27. fejezet: Második meglepetés

Aztán hazamentünk és átöltöztünk. C.A.P egy zöld öltönyt én pedig egy elegáns ruhát vettem fel. Aztán elmentünk egy étterembe. Ez volt a második meglepetés. Aztán rendeltünk. Megkajáltunk még egy kicsikét borozgattunk majd elindultunk haza. Amikor hazaértünk egymásnak estünk. Elkezdtük csókolgatni egymást majd felmentünk a szobába. Levettük ruháinkat majd elmentünk zuhanyozni. Miután kész lettünk szeretkeztünk. Aztán elfáradtunk és elaludtunk. Reggel hamarabb keltem, mint kis szerelmem. Felvettem a köntösömet majd kimentem és elkezdtem valami ebédet csinálni. Mikor kész lettem C.A.P még aludt. Megterítettem majd bementem a szobába. Mellé feküdtem majd megcsókoltam.
-C.A.P.... Édesem keljél! –szólongattam. –Édes....!
-Hmm....? –kérdezte kómásan.
-Kelj fel. –mondtam.
-Jó fent vagyok.... –mondta majd felkelt és lementünk megreggelizni. Ez a nap is olyan gyorsan eltelt, mint a többi. Érte mentünk Minért majd megfürdettük és lefektettük majd elmentünk zuhanyozni. C.A.P alig bírt magával így hagytam magam. Elkezdte csókolgatni a nyakamat közben simogatni melleimet. Maga felé fordított majd megcsókolta ajkaimat. Én nyakára haladtam és egy kicsit megszívtam. Erre C.A.P felkapott és a hátamat a zuhanykabin ajtajának támasztotta. Belém helyezte merevségét majd lökni kezdett. Hangosan felnyögtem majd belemarkoltam Bangie vállába. A fejemet nyakába temettem majd nyögni kezdtem. Hallottam ahogy C.A.P ezen csak nevet. A végére már olyan erősen nyomott, hogy egy kicsit fájt. Így a nyögésem is egy kicsit olyan fájdalmasan hangzott. De jó érzés volt mikor elérte a G-pontomat és ezt nyomta egyre erősebben és erősebben. A hátam megfeszült majd elért a gyönyör. Pár perc múlva éreztem ahogyan szerelmem nedve szétárad bennem. C.A.P kihúzódott belőlem én pedig a zuhanyzó másik oldalának nyomtam. Letérdeltem elé majd számba vettem férfiasságát. Elkezdtem mozgatni a fejemet. De egy idő után C.A.P is mozogni kezdett. Végül számba élvezett. Lenyeltem majd felálltam és megcsókoltam.
-Tegyél magadévá ahogy csak akarsz! –dünnyögtem csókunkba. A kezemmel lenyúltam majd simogatni kezdtem férfiasságát.
-Fordulj meg! –zihálta izgatottan. Megfordultam de a mozdulat sorommal lelöktem a szappant. Felvettem és egyszer csak azt éreztem, hogy C.A.P már hátulról belém is csusszant. Visszatettem a szappant. Bangie a kezemet a falra tette a lábamat pedig széthúzta terpeszbe. Aztán nyomni kezdett. Az első nyomásnál felsikítottam. Imádom anyáékat amikor megcsinálták hangszigeteltre a fürdőt.... Egy ideig így voltunk aztán elértem újra a gyönyört. C.A.P kihúzódott belőlem. Kezével kezdte magát izgatni. Én ezt a helyzetet kihasználtam majd átöleltem a nyakát csókolgatni kezdtem ajkait majd nyakát és kulcscsontját. Tudtam, hogy partnerem nem fogja kibírni ezt a helyzetet a nélkül, hogy belém hatolna. De én helyette újra férfiasságához hajoltam majd újra számba vettem és addig kényeztettem míg el nem élvezett. Kész lettünk és egyből bebújtunk az ágyba. Én órákig forgolódtam mert nem tudtam elaludni.

26. fejezet: Mit csináljunk ma?

-Hát jó.... –mondtam.
-Baj? –kérdezte.
-Nem. –mondtam mosolyogva majd adtam ajkaira egy puszit.
-Mit csináljunk ma? –kérdezte.
-Nem tudom. Te mit akarsz csinálni? –kérdeztem.
-Én tudom. De az meglepetés lesz az egyik csak neked a másik pedig a fiúnknak is. –mondta.
-Hát jó. –mondtam.
-Öltözz fel. –mondta. –Szólok Minnek is, hogy öltözzön.
-Jó. Csak ezt előtte kiviszem. –mondtam. Megfogtam a tálcát majd C.A.P kivette a kezemből. Rám mosolygott majd megcsókolt és kivitte a tálcát. Én elkezdtem öltözni. Felvettem egy kicsit elegáns ruhát mégis hétköznapit. Aztán lementem a nappaliba. Nem sokára jött Min és C.A.P is.
-Mami! Olyan szép vagy! –szaladt oda hozzám Min.
-Köszönöm Min. –mosolyogtam. C.A.P csak a lépcsőnél állt és nézett. –Mi az? Nem jó a ruha? Átöltözzek?
-Igen öltözz át! –mondta majd elindultam a lépcső felé. Amikor odaértem C.A.Phez megfogta a kezem. –Ne, hogy már átöltözz. Csak azért mondtam mert túlságosan vonzó vagy ebben a ruhába. Nagyon szép vagy!
-Köszönöm! –mondtam. C.A.P odahúzott magához majd megcsókolt.
-Bleeee.... –szólalt meg Min. C.A.Ppel elnevettük magunkat majd elindultunk. C.A.P moziba vitt minket. Ez az egyik meglepetés amiről Min se és én se tudtunk. Aztán Mint elvittük az unokatesómhoz Kimhez. Az nap estére ott hagytuk. Yongieval úgy is olyan jól el lesznek. Remélem nem fog rosszul viselkedni!

25. fejezet: Hihi....

-Honnan tudod? –kérdeztem mosolyogva.
-Nem ezt csak úgy kérdezem. Leszel a feleségem? –kérdezte újra.
-Ez most komoly? –kérdeztem ledöbbenve.
-Igen. –mondta.
-Hihi.... Bangie igen leszek a feleséged. –mondtam majd kis szerelmem felhúzta az ujjamra a gyűrűt utána megcsókoltam.
-Nos folytasd nyugodtan az álmodat. –mondta mosolyogva majd összefonta ujjainkat.
-Megkérdezted, hogy leszek-e a feleséged. Én igent mondtam majd a vízbe húztalak. –mosolyogtam.
-De ruha volt rajtam. –mondta. –Vagy nem?
-Tudom. –mosolyogtam.
-Ruhástól? –kérdezte mosolyogva.
-Igen. –mosolyogtam majd rámásztam.
-Hmm.... Majd kipróbáljuk. –vigyorgott majd a nyakamba csókolt.
-C.A.P látszik a nyakadon, hogy tegnap kiszívtam. –mondtam.
-Neked is. –mondta mosolyogva.

24. fejezet: Hmm.... (Sajnálom, hogy ilyen későn hoztam a következő részeket....)

-Kicsim. Keljel fel! –keltegetett C.A.P.
-Mi az? –dörzsölgettem szemeimet, mint egy kis gyerek majd nagy szemekkel pislogtam rá.
-Jó reggelt! –mondta mosolyogva majd megcsókolt.
-Jó reggelt! –mosolyogtam.
-De jó kedved van. –mondta.
-Olyan szépet álmodtam. Meg, hogy te keltettél fel.... –mosolyogtam majd megcsókoltam.
-Egyél! Amíg ki nem hűl! –mondta majd elém tett egy tálcát amin a kedvenc reggelim volt. Rántotta, egy pohár narancs lé, gumicukor és egy száll rózsa.
-Hmm.... Nagyon jól néz ki. De te már ettél? –kérdeztem.
-Igen már Minnel ettünk. Vele csináltam meg a reggelidet. –mosolygott.
-Gondolom milyen nagy segítség volt. –mondtam mosolyogva. Elkezdtem kajálni. De mivel nagyon éhes voltam hamar megettem mindent.
-És mit álmodtál? –bújt be az ágyba.
-Ohh nagyon szépet. Először is meg akartad kérni a kezemet de én azt mondtam, hogy nem szeretlek. Te elmentél, én sírtam egy ideig, elmentem fürödni, csengettek és aztán már te jöttél be a fürdőbe. Elkezdtem mondani, hogy nagyon sajnálom meg minden erre fel te újra megkérdezted, hogy.... –mondtam.
-Leszel a feleségem? –vágott bele a mondandómba. Megfordult majd elővett valamit az éjjeli szekrényből. Én addig félre tettem a tálcát és betakaróztam.