11. fejezet: Nincs semmi baj....

Amikor kiértem az épületből kaptam egy hívást. Felvettem és azt hittem, hogy az igazgató az de C.A.P volt az.
-Szia. Minden rendben van? –kérdezte.
-Igen csak kirúgtak. –mondtam.
-Az nem jó. Hogy fogod így eltartani m.... –kezdte.
-Nem tudom. De ezt inkább majd otthon megbeszéljünk. –mondtam majd kinyomtam és eltettem a telefonomat a zsebembe. Elindultam haza. Nem igaz, hogy nincs egy normális állásom.... Gondolkodás közben hazaértem. Bementem a házba majd C.A.P egyből lejött a lépcsőn. Odajött hozzám. Én nem mondtam semmit csak egyből magamhoz öleltem és sírni kezdtem.
-Nincs semmi baj.... –mondta miközben a hátamat simogatta.
-Min alszik? –kérdeztem szipogva.
-Igen. De átvittem a saját szobájába. –mondta.
-Köszönöm. –mondtam.
-De miért rúgott ki? –kérdezte.
-Azért mert 20 percet és késtem meg visszabeszéltem neki. Ja meg miattad. Amiért véletlenül kicsúszott a számon, hogy te vagy Min papája. –mondtam.
-Majd én elintézem. –mondtam majd elindult az ajtó felé.
-Mi? Kérlek ne! –mondtam majd megmarkoltam a felsőjét.
-Miért? –kérdezte értetlenül.
-Majd keresek másik munkát. –mondtam.
-De ezt nem h.... –kezdte majd megcsókoltam.