16. fejezet: Mami, papi!

C.A.P magához ölelt majd megcsókolt. Elkezdtünk öltözni majd elindultunk a fiacskámért az oviba. Útközben nagyon sokan megnéztek. Nem is értettem miért. Furán vagyok felöltözve? Feláll a hajam? Fogalmam sincs. Amikor odaértünk Min egyből észre vett minket.
-Mami, papi! –szaladt oda hozzánk. C.A.P felkapta majd megölelte. Adtam a fiacskámnak egy puszit majd odamentem a nőhöz aki vigyázott a gyerekekre. C.A.P nem tette le Mint így jöttek ők is utánam.
-Annyeong! –hajoltam meg. –Szeretnénk elvinni a fiúnkat. Persze ha lehet.
-Ohh csak nyugodtan. Egy rakoncátlan gyerekkel kevesebb. –mondta.
-Rossz volt a fiam? –kérdeztem meglepődve.
-Egy kicsit. Dobálta a homokot a többiekre meg húzgálta a lányok cofját. –mondta.
-Mi tagadás az apjára ütött. –mondtam majd C.A.Pre néztem. Ő csak elmosolyodott.
-Ő az apukája? –kérdezte.
-Igen. Miért? –kérdeztem.
 -Csak mert mindketten nagyon fiatalok. –mondta.
-Hát igen. Még csak 22 évesek vagyunk de már van egy 4 éves fiúnk. Ez hosszú történet. De nekünk most mennünk kell. –mondtam majd elmentünk.
-Mit csináljunk ma Min? –kérdezte C.A.P. Ránéztem és még mindig a kezében fogtam Mint. Nem igaz, hogy még nem fáj a keze.
-C.A.P.... Te.... Azt ne mondd, hogy elbírod. –mondtam.
-Pedig könnyű. –mondta.
-Nekem már fél óra tartás után fáj a kezem. –mondtam.
-De te nő vagy. –mondta. –Nézd már.... A mami azt akarja nekem beadni, hogy nehéz vagy.
-Ez nem igaz. –mosolyogtam. Aztán hazaértünk. C.A.P leült Minnel játszani a nappaliba. Én pedig neki álltam vacsorát főzni. Amikor kész lett megkajcsiztunk. C.A.P elvitte fürdetni Mint. Aztán ágyba dugtuk és mi is elmentünk zuhanyozni.